Az ellenőrizetlen bevándorlással újra olyan halálos járványok és ritka betegségek terjednek Németországban, melyek már régóta végleg letűntnek számítottak – eddig. A becsődített migránsok által egyre több német fertőződik meg tetűvel, Lassa-lázzal, rühhel, maláriával, diftériával, tuberkulózissal, kolerával, hepatitisszel, Aids-el, vérhassal, leprával, szifilisszel és szamárköhögéssel. Némelyik megbetegedés gyakran halálosan végződik. A politika és a fősodrú média azonban erről hallgat. Ehelyett továbbra is elfogadásról, kulturális gyarapodásról és világra való nyitottságról áradoznak.

Soeren Kern írása

Egy Jemenből származó menedékkérő, aki Schleswig-Holsteinben egy egyházi intézményben kapott szállást, hogy ne toloncolhassák ki, mintegy 50 német gyermeket fertőzött meg egy igen gyorsan továbbterjedő tuberkulózist kiváltó kórokozóval.  A férfi 2017. január és május között tartózkodott egy bünsdorfi (Rendsburg-Eckernförde körzet) egyházi intézményben, mely óvodaként is szolgált gyermekek számára. Ez év júniusában kórházi beutalást kapott, ahol tuberkulózist állapítottak meg nála – egy olyan járványszerűen terjedő betegséget, mellyel a német nyilvánosságnak újra szembesülnie kell.

A helyi egészségügyi szervek tájékoztatása szerint megvizsgálják a gyermekek, szülők és nevelők mellett a község összes lakóját, hogy elkaphatták-e ezt a betegséget, mely a fertőződés után hónapokig, de akár évekig is lappanghat. Egyelőre nem ismert, hogy a férfi a Németországba érkezése után alávetette-e magát az előírt egészségügyi vizsgálatoknak, vagy egyike azon százezreknek, akik az ellenőrzési hálót megkerülték.

A tuberkulózistól való félelemmel újra feltevődik a fertőző betegségek elterjedése kockázatának a kérdése, ami jelentősen megnőtt azóta, hogy Angela Merkel kancellárasszony több mint kettő millió migránst engedett be az országba Afrikából, Ázsiából és a Közel-Keletről.

A Robert-Koch-Institut-nak (RKI), a Járványok Megfigyelése és Ellenünk való Védekezés Intézetének (Bundesinstitut zur Überwachung und dem Schutz vor Seuchen) legújabb jelentése megerősíti, hogy a fertőző betegségek 2015 óta egyre szélesebb szegmensekben növekednek – ami egybeesik a Németországban példátlan számban érkező migráns-áradat kezdetével.

A 2017. július 12.-én megjelent Infektionsepidemiologische Jahrbuch (fertőzés epidemiológiai évkönyv) – mely a Németországban a 2016-os évben előforduló, több mint 50 fertőző betegség terjedésével kapcsolatos adatokat tartalmazza – elsődleges viszonyítási pontot ad arra nézve, hogy a 2015 ősszel kezdődő tömeges migránsáradat milyen népegészségügyi következményekkel jár.

A jelentés a következő betegségek gyakoribb előfordulását sorolja fel: kötőhártya gyulladás, ételmérgezés, bárányhimlő, kolera, kryptosporidiosis, dengue-láz, echinokokkus, E. coli, giardiasis, haemophilus influenzae, hantavirus, hepatitis, vérzéses láz, HIV/AIDS, lepra, tetvek okozta láz, malária, mumpsz, meninongococcus fertőzés, agyhártyagyulladás, paratyphus, rubeola, vérhas, szifilisz, shigellosis, trichinellosis, tuberkulózis, nyúlpestis, tífusz, szamárköhögés, kanyaró.

A legrosszabb – legalábbis eddig – még nem történt meg: a migránsok által Németországba került legtöbb tropikus és egzotikus betegség ellenőrzés alá került; tömeges fertőzésekre nem került sor a népesség körében. Ugyanakkor a tömeges bevándorlással közvetve vagy közvetlenül összefüggő megszokott betegségek a jelentés szerint ugrásszerűen megnövekedtek.

Az RKI megállapítása szerint a hepatitis B esetek az elmúlt 3 évben 300%-al emelkedtek. 2016-ban 3006 esetet jelentettek szemben a 2014-ben előforduló 755-el. A legtöbb esetben oltást nem kapott afgán, iraki és szír migránsokról van szó. 2014-ről 2015-re a kanyaró megbetegedések 450%-al ugrottak meg és a bárányhimlő, agyhártyagyulladás, mumpsz, rubeola és szamárköhögés is egyre gyakoribb. A HIV/AIDS összes újabb esetének legalább a 40%-a migránsoknál fordult elő, amint az RKI egy másik jelentéséből szintén kiderül.

A Robert-Koch-Insitut statisztikái lehetséges, hogy csak a jéghegy csúcsát jelentik. A tuberkulózis jelentett esetei például 2014 és 2016 között 4 488-ról 5 915 nőttek, ami több mint 30%-os emelkedést jelent; egyes orvosok szerint azonban a tényleges szám ennél sokkal nagyobb is lehet – azzal vádolják Robert-Koch-Institut-ot, hogy a veszélyt kevésbé súlyosnak mutatják be, mint amilyen az valójában, hogy azzal a bevándorlók elleni indulatokat ne fokozzák tovább.

A Focus-nak adott interjúban Carsten Boos, ortopéd- és sebész-szakorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy a német hatóságok több százezer vélhetően fertőzött migránsnak veszítették el a nyomát. Arra is rámutatott, hogy az összes tuberkulózis-kórokozó multi rezisztens, s ezért minden egyes eset az össznépességre veszélyt jelent:

“Ha a menedékkérők magas tuberkulózis kockázatú országokból származnak, az RKI nem szépítheti a dolgot. Egy állami intézet politikai korrektség miatt vajon jogosult ahhoz, hogy elhallgassa a kellemetlen valóságot? ”

“A médiák beszámolója szerint a német rendőrség mintegy 1,1 millió menekültet regisztrált 2015-ben. Ebből 700 000 – 800 000 adott be menedékkérelmet. 300 000 közülük azonban eltűnt. Megvizsgálták őket? Magas egészségügyi kockázatú országokból érkeztek? ”

“Az RKI esetében elég erősen jelen van az az érzés, hogy az egyik szemüket nyitva tartják, a másikat pedig becsukják.”

A német újságokban időközben rengeteg olyan cikk jelent meg, melyekben a migrációs válsággal összefüggő népegészségügyi veszélyt taglalják. Gyakran idéznek benne olyan orvosokat, akik migránsokat megvizsgáltak. Közülük sokan elismerik, hogy a tömeges bevándorlás jelentősen megnövelte a fertőző betegségek elterjedését Németországban. Néhány fő cím ezzel kapcsolatban:

A menekültek gyakran ismeretlen betegségeket hoznak magukkal a befogadó országba“; A menekültek ritka betegségeket hoznak Berlinbe“; Menekültek Hessenben: ritka betegségek visszatérése“; “Menekültek gyakran ismeretlen betegségeket hoznak be Németországba“; “Szakértők szerint a menekültek ‚elfeledett‘ betegségeket hoznak“; “Háromszoros hepatitis-B megbetegedés Bajorországban“; “A galandféreg fertőzöttség 30%-al növekedett Németországban“; “Fertőző betegségek: a menekültek tuberkulózissal érkeznek“; “Migráció és szegénység miatt: Németországban a tuberkulózisos esetek újra emelkednek – különösen a nagyvárosokban” „Az orvosok tuberkulózisveszélytől tartanak a menekülthullám miatt“; “Jelentősen megnövekedett a tuberkulózisos megbetegedések száma Baden-Württembergben: gyakrabban a migránsok között lép fel“; “Szakértő szerint a mumpszos hullám és a menekülthullám között összefüggés van“; “Észak Rajna tapasztalható“; “Csaknem elfeledett betegségek, mint a rüh térnek vissza Bielefeldbe“; “Ha kapcsolatba került menekültekkel, akkor a következőkre kell odafigyelnie vagy “Menekültek: széles körű megbetegedések“.

A migrációs válság tetőpontján, 2015 októberében, a regensburgi Universitätsklinik főorvosa, Michael Melter beszámolt arról, hogy a kórházába olyan betegségekkel érkeznek migránsok, melyekkel Németországban eddig szinte soha nem lehetett találkozni. “A megbetegedések némelyikével 20-25 év óta nem találkoztam, s fiatalabb kollégáim közül sokan pedig most láttak ilyet először.“ Ezt megerősítette Marc Schreiner is, az Internationale Beziehungen der Deutschen Krankenhausgesellschaft („A német kórházak nemzetközi kapcsolatai“) szakértője:

“A klinikákon egyre gyakrabban jelennek meg páciensek olyan kórképekkel, melyeket már rég kihaltnak gondoltunk Németországban, mint amilyen például a rüh. Ezeknek a megbetegedéseknek a megbízható diagnosztizálása komoly kihívást jelent “

Christoph Lange, a borsteli kutatóközpont tuberkulózis-szakértője elmondta, hogy a migránsok által behozott betegségek közül sokkal nincs tapasztalata a német orvosoknak: “Érdemes ezen túl nagyobb hangsúlyt fektetni a trópusi és további nálunk ritka betegségek oktatására az orvosképzésnél.“

Az emésztési és anyagcsere betegségek német gasztroenterológia társasága (Die Deutsche Gesellschaft für Gastroenterologie, Verdauungs- und Stoffwechselkrankheiten (DGVS) nemrégiben egy 5 napos szimpóziumot tartott Hamburgban, melynek során arról beszéltek, hogy miként lehetne Németországban az orvosokat abban segíteni, hogy diagnosztizálhassanak kevéssé ismert betegségeket is, úgy mit:

  • Visszatérő láz (borrelia recurrentis): Az utóbbi két évben legalább 48 személynél diagnosztizálták. Az RKI jelentése szerint a 2015-ös migrációs válság előtt ismeretlen volt Németországban. Ezt a betegséget a ruhatetű terjeszti, elsősorban kelet-afrikai migránsoknál fordult elő, akik hónapokig utaztak ugyanabban a ruhában, míg Németországba érkeztek. “A visszatérő lázról mindannyian azt hittük, hogy már végleg a múlté “, mondta Hans Jäger, egy müncheni orvos.” Ha nem ismerik fel időben és nem kezelik antibiotikummal, a halálozási arány ennél a betegségnél 40%.” A fő problémát ennek a betegségnek a felismerése és beazonosítása jelenti. “A tünetek hasonlóak, mint a maláriánál: láz, fejfájás és bőrkiütés.”
  • Lassa-láz: 2016. februárjában, egy Togóban (Nyugat-Afrika) megbetegedett és azt követően Németországban kezelt páciens belehalt a fertőzésbe. Halála után a Lássa-fertőződést egy további személynél észlelték, aki munkaköréből adódóan került kapcsolatba az elhunyt holttestével. A beteget izoláltan kezelve sikerült meggyógyítani és így a halálos betegséget túlélte. Németországban ez volt az első dokumentált Lassa-vírusos megbetegedés.
  • Dengue-láz: 2016-ban csaknem 1000 embernél diagnosztizálták a dengue-lázat, ezt a szúnyogok által terjesztett trópusi betegséget. Ez 25%-os növekedést jelentett a 2014-es 755 fős megbetegedett számához képest.
  • Malária: Azoknak a személyeknek a száma, akiknél maláriát diagnosztizáltak jelentősen emelkedett 2014-ben (1 007) és 2015-ben (1 063), 2016-ban azonban kissé visszaesett (970). A legtöbb érintett Afrikában fertőződött meg, különösen Kamerunban, Ghánában, Nigériában és Togóban.
  • Echinokokkusz: 2014 és 2016 között több mint 200 személynél diagnosztizálták az echinokokkuszos galandféreg megfertőződést, ami 30%-os emelkedést jelent. Az érintettek megbetegedési országai: Afganisztán, Bulgária, Görögország, Koszovó, Irak, Macedónia, Marokkó, Szíria és Törökország.
  • Diftéria: 2014 és 2016 között több mint 30%-al több ilyen esetet diagnosztizáltak. Az érintettek Etiópiában, Eritreában, Líbiában és Srí Lankában fertőződtek meg.
  • Rüh: ÉszakRajna-Vesztfáliában a rühhel megfertőződött betegek száma 2013 és 2016 között ugrásszerűen, 3 000 %- al növekedett meg.

Mindeközben Németországot mumpsz-járvány sújtja, melyet az egészségügyi szervek a Romániából történő bevándorlással hoznak összefüggésbe. 2017 első hat hónapjában, Németországban 700 mumpszos megbetegedést regisztráltak, szemben az előző év 323 megbetegedésével a Robert-Koch-Institut jelentése szerint. A járvány egyetlen tartomány kivételével (Mecklenburg-Vorpommern), az egész Szövetségi Köztársaságot érintette. E tartományban regisztrálták a legkevesebb migránst egész Németországban.

A mumpsz-válság központja Észak Rajna Vesztfália, az ország legsűrűbben lakott tartománya, s ahol a legnagyobb számban élnek bevándorlók. Az 500 eset szinte mindegyikét 2017 első hat hónapjában jelentették, a legtöbbet Duisburgban és Essenben, ahol egy 37 éves három gyermekes édesanya halt meg. Mumpszos megbetegedéseket a következő városokból is jelentettek: Berlin, Köln, Drezda, Hamburg, Leipzig, München és Frankfurt am Main. Ez utóbbiban egy 9 hónapos kisbabánál diagnosztizálták.

2017. június 1.-én a Német Bundestag egy vitatott törvényt fogadott el, melynek értelmében minden egyes óvoda részéről jelenteni kell a hatóságoknak, ha a szülők nem tudják igazolni, hogy az oltásokkal kapcsolatban orvos tájékoztatta őket. Azok a szülők, akik nem követik az orvosi rendelkezéseket, 2 500 eurós pénzbüntetésre számíthatnak. Hermann Gröhe (CDU) egészségügyi miniszter szerint „senkit sem hagyhat hidegen az, ha egyre több ember hal meg mumpszban.“ “Ezért szigorítjuk az oltási szabályozásokat.”

Egyesek számára nem eléggé szigorú ez a törvény sem; általános érvényességű oltási kötelezettség bevezetését követelik. Ezzel szemben mások azzal érvelnek, hogy ez az Alaptörvény által biztosított önrendelkezési jogokat sérti; szerintük a szülők döntése az, hogy miről gondolják azt, hogy mi jó a gyermeküknek, s mi nem; a kormány pedig ebbe nem avatkozhat bele. Merkel „nyitott ajtók“ politikájának következményeinek pedig egyre többen esnek áldozatul…

Kommentár írása

Kommentár beírása
Név megadása